Mai nap igen unalmasan telt tájfutás szempontjából. A lábammal nem történt semmi, edzeni pedig még egy jódarabig nem fogok tudni.
Kezdem megszokni a helyzetet, így reggel már eleve ugrálva közlekedek, amíg nem kezd hatni a Xilox.
Nem hittem volna, hogy valaha is sérülés néven címkét hozok létre az edzésnaplómban, de most sajnos már az ötödik bejegyzést írom hozzá. Morbid poén lenne tippversenyt hirdetni, hogy hány bejegyzés lesz zsinórban ezzel a címkével?
Ami talán pozitívum a nagy változatlanságban az a bokám kinézete. Sokat apadt, így már nem nyújt olyan szörnyű látványt, bár lehet, hogy csak én szoktam meg.
Utolsó kommentek