Elmúlt az izomlázam és ma végre nem is kellett egyedül futnom, így nagyobb lelkesedéssel vártam a mai edzést és nem is kellett csalódnom. Geri jött át hozzánk és innen indultunk először a Turul lépcső irányába, de hamar meggondoltuk magunkat és a nagyvölgy felé kanyarodtunk. Én nem akartam nagyon arra menni, de ha már ott kell futni, akkor inkább a fölfelét vállalom be ott, mint a lefelét.
Geri ment többnyire elöl és a tempó is jobb volt, mint tegnap, ennek következtében az aszfalt út végétől a fenti kerítésig javultam 2 teljes percet. Igaz a mostani 18:18-as időnél is lehet jóval jobbat futni itt, de ez már kezd elfogadható lenni, főleg azért, mert sötétben futunk.
A völgy tetejénél aztán mentünk tovább egyenesen és gyönyörködtünk a teliholdas éjszakai tájban. Ma is volt egy kis köd, de nem volt olyan vészes, mint tegnap. Csak a lámpa fénye miatt tűnt néha úgy, hogy nagyobb köd van.
A dózerúton mentünk végig lefele, majd a szokott helyen a csemetéskert után csaptunk be a Turul felé és a lépcsőn lekocogva mentünk haza.
Ma is léptem bele kisebb gödörbe, de ezeket úgy tűnik egyre jobban viseli a bokám. Remélem azért szép lassan hozzászokik, hogy bizony az utak nem épp tükörsimák, amiken futok.
Mára 15km-t terveztem, ami csak igen nagy jóindulattal lett meg. Persze tegnap lefele kerekítettem, így az össz kilométer nagyjából stimmelhet.
A pulzusom szép lassan kúszik lefelé. Most már elmondható, hogy normalizálódott ezen a téren a helyzet.
Összesen 15km, 340 szint, 75:17.
Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 142
Magnyugvási: 36 (130/94)
Utolsó kommentek