Sajnos megint egyedül kellett futnom, de legalább már nem késő este. Ennek ellenére nehéz volt elindulni, de szerencsére Ádám Peti hozzászólás erőt adott, mint minden ehhez hasonló apróság.
Hihetetlenül fel tud dobni, ha valami futással kapcsolatos kellemes emlék előjön, vagy a jövőt illetően néznek ki úgy a dolgok, hogy valami jó fog történni. Mondjuk egy jó kis közös futás, edzőtábor tervezgetése hihetetlen jó motiváció, de az is sokat dob rajtam adott esetben, ha valaki ír a blogomba. Szóval ha valaki ezt olvassa, akkor nyugodtan dobjon egy hozzászólást, mert az nekem jó. :)
A Turul felé indultam el a lépcsőn és egész normálisan felszenvedtem magam, majd az aszfalton indultam el lefelé, de csak az erdészeti útig, mert arra bekanyarodtam. Elindultam hát a Baji vadászház felé vezető úton és igen hosszan meg sem álltam a nagy ködben. 40 percnél fordultam, de ekkor már a szanatórium völgy magasságában voltam, mert lejtett az út. Innen már gyorsabb lett volna (és érdekesebb is) a völgyön lemenni, de én visszafordultam, mert ebben a sötétben és 1 méteres ködben ez a dózerút is épp elég volt. Fel is gyorsultam ahogy az aszfaltozott részre értem.
Ugyanazon az úton mentem haza, amin odafelé futottam és végig élveztem a futást.
Csak elindulni nehéz, utána már nincs gond az edzéssel.
Nagyon örülök, hogy végre emberi edzést sikerült produkálnom és bár a nagyobb felfelékben még eléggé nem ment a futás, de azért alapvetően már jól haladtam. Terepre még nem merészkedek, de ez már csak óvatosság, mert a bokám teljesen rendben van.
Végre érzem, hogy értelme van edzeni és fejlődök!
A pulzus adataim is kifejezetten jók, legalábbis az elmúlt időszakhoz képest. Szinte el se hittem, hogy 50-es megnyugvási pulzust produkáltam.
Összesen 15km-t futottam 400 méter szinntel, 75:00-ra.
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 150
Megnyugvási: 50 (143/93)
Utolsó kommentek