Harkányi Zoltán edzés és versenynapló

Ma se mentem ki futni, mert nem javult a helyzet. Ha nagyon kellene, akkor simán tudnék edzeni, de azthiszem jobb, ha gyorsan meggyógyulok. Holnap viszont már mindenképpen fogok futni, mert megyünk az Eötvös sprintre. Két nap kihagyás nem a világvége és már érzem, hogy megúszom…

A torkom ugyan már nem fáj, de egész nap elég rendesen köhögtem. Gondolkoztam rajta, hogy kimenjek e futni, mert azért annyira nem vészes a dolog, de végül úgy döntöttem kihagyom a mai könnyű futást.

A megfázásom a következő fázisba lépett, így most már rendesen köhögök és náthás is vagyok, így még az edzés kihagyása is felmerült bennem. Ennek ellenére elindultam Gerivel az atlétikai pálya felé és meglepetésemre egész jól éreztem magam, nemhogy nem akartam…

A torokfájásom már elmúlt, viszont most egy kicsit köhögök és náthás is vagyok. Úgy tűnik, hogy ha betegség tüneteit veszem észre magamon, akkor már nem tudok kimászni belőle és az egész végigvonul rajtam. Már csak az a kérdés, hogy mennyire fogok köhögni és kell e miatta…

Reggel korán kellett kelni, mert a 7:30-kor már indult a busz a hosszútáv Pelsőci-fennsíkon lévő rajtjába. Bepakoltam a cuccomat és indultam át a másik épületbe reggelizni, ami tekintve, hogy csak 10:25-kor rajtolok pont időben volt.Remegő gyomorral haladtam egyedül az egyetemi…

Reggel, mikor felébredtem rosszul éreztem magam. Fura volt, mert még soha nem éreztem magam így. Szédültem és hányingerem volt és nem voltam biztos benne, hogy el tudok menni a versenyre, mert ahogy felálltam rögtön rosszul éreztem magam. Aztán csak beültem a kocsiba és egyre jobban…