Pusztavára mentem ki a TTEV harmadik fordulójára, ahol a Bánya-tavak térképen volt egy egész jó kis edzés a remek időnek köszönhetően rengeteg résztvevővel. Az időjárás mostanában egyébként tényleg ideális a futáshoz, mert jó 14-15 fok a hőmérséklet és a nap is süt.
Bemelegítésnek 2 kilométert futottam utakon, majd nekivágtam a 9170 méteres (350 szint), leghosszabb pályának.
Nem terveztem rohanni, mert a bokámat kímélni akartam és ezt egész könnyű volt betartani, mert a pálya fölfelé kezdett. Arra azért figyeltem, hogy a fölfeléket lehetőleg mind megfussam, de hamar alábbadtam ebből az elvárásomból.
Nem igazán ment jól a futás, de azért különösebb gondom sem volt. A bokám kétszer is megbillent, de jól tartott, úgyhogy nem volt vele gond. Tulajdonképpen egyre kevesebbet foglalkozom a bokámmal, de azért a lefelékben igencsak lassan mentem, sehol nem eresztettem el magamat.
A tájékozódás egész jól ment, bár az ötös pontra kicsit alámentem, majd a 16-17-es pontra bizonytalankodtam és itt el is ment pár perc.
A pálya így 83:07 lett, ami már nem is olyan vészes idő, mert ugyan KisZsebe 59 percet ment, de ez már nem olyan egetrengetően nagy különbség, legalábbis, ha figyelembe vesszük azt, hogy lefelében totyogtam.
Levezetésnek Gazda Palival kocogtunk szűk 2km-t. Iszonyú rég nem futottam vele, pedig anno több száz, sőt akár ezer kilométert is együtt edzettünk.
Fizikai állapotom mindenképpen hagy némi kívánnivalót maga után. Eléggé elfáradtam és a felfelékbe is egyre többször kellett belegyalogolnom a vége felé. Az elmúlt 2 hét alapján azt hittem, hogy jobb állapotban vagyok, de nem esek kétségbe így sem.
Összesen 15km, 400 szint, 103:20.
Pulzusadataim elvesztek, mert Edit sikeresen lenullázta az órámat, én pedig nem néztem meg azokat. :(
Utolsó kommentek